Bejelentkezés
Név: 
Jelszó: 
emlékezz rám emlékezz rám
Nyelv / Language



Hirdetés
SKEQRCODE
A 10 legújabb tag

#29871 bettyna866
#29565 Joozsef
#29512 Lini90
#29464 Windy02
#26999 deddy
#29442 Norbi082
#29416 Zoli58
#8062 tazooboy
Jelenleg nincs aktív szavazás
Korábbi szavazások

Jelenleg 21 felhasználó olvas minket

Hirdetés
UNION
UR-170x5
UNION-1

AMIT A MOTOROLAJOKRÓL ÉRDEMES TUDNI II.



Tudnivalók 10 fejezetben



Honlapunk fórumos tapasztalatai alapján úgy érezzük, itt az ideje részletesebben írni a motorolajok funkciójáról, illetve jellemzőikről. Nem egyszerű a dolog, hiszen gyakran képzett szerelők sincsenek tisztában a olajok igazi működésével. Sokszor éppen a valóság ellenkezőjét halljuk. Ajánljuk terjedelmes írásunkat mindenkinek, aki tisztábban szeretne látni az erőforrások kenését illetően.

 

4. rész

Nem úgy van, ahogy gondoltuk.

Fejezzük be a következőkben a szintetikus és ásványi olajok közötti különbségek keresését! Hasonlítsuk össze most azonos osztályú és fokozatú ásványi és szintetikus olajok folyósságát különböző hőmérsékleten. Mint már megállapítottuk a 10  az ideális vastagság:

             Ásványi alapú olajok

     40 C fok

   100 C fok

   125 C fok

                 egyfokozatú 30-as

         250

         10

          3

                          10w-30

         100

         10

          3

                           0w-30

   Nincs ilyen

     indexű

  ásványi olaj!

          Szintetikus motorolajok

 

 

 

               egyfokozatú 30-as

        100

         10

          3

                         10w-30

         75

         10

          3

                           0w-30

         40

         10

          3

 Mivel a szintetikus olaj kevésbé sűrűsödik a kihűléssel, könnyebb lesz az indítás, így kisebb stressz éri a motorunkat. Talán ez a legnagyobb előnye a szintetikus olajnak az ásványival szemben. Az emberek néha vastagabb olajat használnak, hogy csökkentsék autójuk erőforrásának tömítetlenségét. Erre azt is mondhatjuk, "cseréljék" ki inkább a "tömítéseket"! Ne rongáljuk motorunkat olyan motorolajjal, amely túl sűrű funkciója tökéletes ellátásához. Néhányan azt vallják, vastagabb olajat töltenek a motorba, mivel csak 2-3-4 hetente használják autójukat. Attól félnek, hogy egy hígabb olaj lefolyik az alkatrészek felületéről az állás alatt, így a következő indításkor rossz lesz a kenés. Gondoljunk a fűnyírónkra, ami egész télen áll. Az olaj és az üzemanyag is sűrűsödik az állásban, később motor meghibásodásokat okozva. Mindenesetre az alkatrészekre tapadt olaj nem megfelelő kenés. Az alkatrészek közötti olajáramlás az, ami a kenést biztosítja. Vastag, öreg, viaszos olaj csak rossz lehet. Az autógyártók általában már 10000km-nél is hosszabb olajcsere periódust írnak elő típusaikra, de például a Mazda is ragaszkodik az évenkénti olajcseréhez, futásteljesítménytől függetlenül. Például egy átlagos sportautó használó évente 7500km-t megy autójával, de nekik is feltétlenül ajánlott minden tavasszal friss olajra cserélni a motorban lévő olajat, különösen az északi térségekben. Az olajban viasz képződik a hideg térségekben. Ott még jellemzőbb a motorolaj állandó vastagodása,  sűrűsödése.

  Néhány exkluzív sportautó gyártó 7500km-re, vagy még sűrűbbre vette vissza a kötelező olajcserék intervallumát, ráadásul több is pártolja a fél éves időszakhoz kötést is. Valószínűleg ez a magas üzemi hőmérsékletek (sportautó) miatti fokozott olajsűrűsödés (öregedés folyamán) miatt van. Az olaj ún. vastagodásához a hidegebb éghajlat, illetve a kiszűrhetetlen szennyeződések is hozzájárulnak. Úgy gondoljuk, inkább legyen egy olaj higabb, mint vastagabb. Az utóbbi években egyre vékonyabb és vékonyabb motorolajok vannak az előírásokban, a forróbb erőforrások, turbófeltöltők stb... ellenére. A tendencia mégis az, hogy az emberek inkább xx-50-es olajat töltenek a motorba, mint xx-30-ast, ha  xx-40-es van a gyári előírásban. Sokkal jobban tennénk ha inkább xx-30-as olajat használnánk, ha már eltérünk a gyári xx-40-es előírástól. Eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján merjük tényként leírni az előzőeket. Itt egy kicsit gondolhatunk a 2.0 literes DPF szűrős Mazda típusokra is, milyen sokan félnek a motorolaj hígulásától, pedig bizonyos mértéken belül ez egyáltalán nem probléma. Inkább hígabb, mint vastagabb legyen az olaj! Ahogy az eddigiekben kiderült, a szintetikus olajok jobban tapadnak az alkatrészekhez, erősebb olajfilmet képeznek, mint az ásványi eredetű olajok. Átfogóan tekintve a szintetikus olajok mindig vékonyabbak. Köznyelven azt is mondhatnánk, hogy csúszósabbak. Jobban ragadnak az alkatrészekre. Az előzőekben elmondottak éppen az ellenkezői az általános vélekedésnek.

 Az áramló olaj vastagságát qmm/s vagy cSt-ben mérik. A legtöbb motor olajvastagsági igénye működési hőmérsékleten 10cSt. Az igazán sűrű (vastag) többfokozatú olajok viszkozitása ilyen körülmények között 20 cS . Ez éppen a duplája a másiknak. A hőmérsékletet 100C fokról 125C fokra emelve a legtöbb ajánlott olaj viszkozitása 10cSt-ről leesik 3 cSt-re. Az előbb említett sűrűbb olaj 20cS-ről 4 cS-re hígul. Figyeljük meg, hogy a nagyon forró motorban mindössze 1-2 cSt a két olaj vastagsága közötti különbség. Mondhatnánk, hogy gyakorlatilag mindkettő azonos sűrűségű. Csak nagyon minimális mondjuk a sűrűbb 20w-50-es olaj előnye nagy hőmérsékleten. Ezzel szemben hatalmas előny a 10w-30-as olaj sokkal kisebb sűrűsége, az autónk motorjának hidegindításakor, amikor is a kopások 90%-a keletkezik. Például 40C fokon a 20w-50-es olaj viszkozitása (sűrűsége) 250cSt, míg a hígabb 10w-30 értéke ugyanekkor csak 100cSt. A vastagabb olaj 150cSt-vel sűrűbb. Ez óriási különbség! Az emberek gyakran kérdezik, érdemes-e SLICK 50-et tölteniük az olajteknőbe. Nem érdemes. Az olajcégek és a motorgyártók együttesen dolgoznak azon, hogy azt a terméket biztosítsák számunkra, amire szükségünk van. A mai motorok forróbban és hosszabban futnak, több lóerőt teljesítve, kevesebb üzemanyagból. Ráadásul ezek az erőforrások hosszabb élettartamúak is. A SLICK 50 és az ahhoz hasonló adalékokra adott nemleges válasz, részben a kenőanyagok természetéből adódik. Az utólagos adalékok nem teszik jobbá a motorolajokat, sőt gyakran rontanak azok képességein. Néhány motor meghibásodás is visszavezethető az utólagos adalékolásra.

 Ejtsünk szót a RACING ONLY (csak versenyzésre) jelzéssel ellátott olajokról. Ezek nem alkalmasak mindennapi közlekedésben használatra. Ezekben gyakran olyan adalékok vannak, melyek ártalmasak a katalizátorunkra (versenyautókban ritkán van) és a környezetre is. Ezekben az olajokban nincsnek tisztító adalékok, melyek leoldják a szennyeződéseket az alkatrészekről, így lehetővé téve, hogy az olajszűrő kiszűrje azokat. Ezért ha csak valaki nem akarja néhány hetente szétszedni autójának motorját és minden alkatrész felületéről eltávolítani a lerakódásokat, akkor ne használjon ilyen motorolajat. Ráadásul ezek az olajok nem felelnek meg az API/SAE besorolásoknak, azaz nem teljesítik az SJ, SL vagy SM fokozatokat.

 Lépjünk tovább! Az autógyártók kezelési könyvei gyakran írják elő, hogy milyen márkájú és viszkozitási indexű olajat használjunk. Az olajok lényeges tulajdonságai azonosak. Nincs közöttük nagy különbség. A Ferrari például a Shell-el kötött házasságot. Ha felhívjuk őket, hogy mi a véleményük arról, hogy például Mobil-1-et használjunk Ferrarink-ban, azt válaszolják, hogy nem tesztelték ezzel az olajjal autóikat. Ők csak Shell olajokkal tesztelték autóikat. Éppen ezért nem is tudnak más olajok teljesítményéről nyilatkozni motorjaikban.(Hasonló, mint az RX-8 és a Mazda esete) Ez egy fair válasz tőlük. A valóság viszont az, hogy mondjuk a Shell és a Mobil olajok azonos specifikációs jellemzők esetén - API/SAE, viszkozitás, szintetikus, vagy nem - nagyon hasonlóak, de említhetnénk más márkákat is.

 Az emberek gyakran mondják , hogy idősebb, mondjuk 1980-as gyártású autójukhoz adott márkájú és viszkozitású olajat ír elő a kezelési kézikönyv. Hajlamosak sokat áldozni azért, hogy ezeket az olajokat felkutassák. Szögezzük le, elsősorban bármelyik olajcég terméke megfelelhet a gyárilag előírtnak. Nem a márka számít. Másodsorban a mai motorolajok mindegyike sokkal-sokkal jobb, mint az akkori termékek. Valaki mondhatja azt, hogy a szintetikus jobb az ásványinál, de az már nem annyira helyt álló megállapítás, hogy egyik márka terméke jobb mint a másik. Mindenesetre azt javasoljuk, maradjunk a nagy neveknél. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy kisebb olajcég nem lehet jó. Térjünk vissza az olajok vastgaságáhozz, viszkozításához! Hígfolyósabb olaj használatának más előnyei is vannak hidegindításkor. Hasonlítsunk össze egy szintetikus 10w-30 és egy ásványi eredetű 10w-30 motorolajat. Mindkettő 10cS viszkozitású bemelegedett motor esetén. Ez éppen tökéletes. Tovább növelve a hőmérsékletet, mindkettő egyformán 3cS-re vékonyodik. Másnap reggel az indításkor egészen más a helyzet. A szintetikus olaj viszkozitása ilyenkor 50cSt, míg az ásványié 75 cS. Mindkét olaj túl sűrű ilyenkor, de a szintetikus sokkal hígabb, így kevesebb kopással, igénybevétellel jár az a motor hidegindítása és az azt követő időszak. Emiatt egyébként az üzemanyag fogyasztás is kisebb a hígabb, szintetikus olajjal.

A szintetikus, azonos viszkozitás esetén hígabb olajjal feltöltött hideg motor főtengelye könnyebben átfordul. Ez kevesebb munkát jelent az önindítónak, így annak élettartama is hosszabb lehet. Az akkumulátor feszültsége sem ingadozik annyira a gyorsabb beindulás következtében, így az is tovább élhet. Mivel nem veszít annyit a töltöttségéből az akkumulátor a beindítás során, így a motor beindulása után a generátor is kevesebb energiát igényel az erőforrás részéről. Ez jó hatással van a generátor élettartamára és az üzemanyag felhasználást is csökkenti valamelyest. A szintetikus olajok egyetlen árnyékos oldala az áruk. Akár két-háromszor is drágábbak az ásványi alapú társaiknál.

5. rész

Kapcsoljunk feljebb, irány a versenypálya.

  Ebben a részben beszélni fogunk nagyvárosi közlekedésről és kimegyünk egy versenypályára is, de már most megjegyezzük, hogy a két használati körülmény között nincs közös dolog. Az emberek gyakran egyformán kezelik, illetve beszélnek a feltételekről, de a valóságban nem igazán létezik átfedés a közút és a versenypálya között, a motorolaj viszonylatában sem. A versenypályán általában folyamatosan használjunk motorunk teljes lóerő arzenálját. Rövid ideig fékezünk a kanyarok előtt, de ezen kívül szinte mindig padlóig van nyomva a gázpedál. Motorunkban ilyenkor az olaj hőmérséklete a 150 Celsius fokot is elérheti, de a hűtővíz ilyen viszonyok között is képes 100 Celsius fok hőmérséklet körül maradni. Az erőforrás hatalmas mennyiségű hőt termel, amit csak a hűtési rendszernek képes átadni. Mivel rengeteg levegő áramlik át a vízhűtőn, ezért a hűtővíz viszonylag könyedén képes nagy mennyiségű hőt elvezetni. Amennyiben van olajhőmérséklet mérőnk, az azon megjelenő adatok nem feltétlenül olyan magasak, mint az olaj valódi hőmérséklete. Az olajhőmérő csak a motor különböző részein átfolyó olaj átlagos hőmérsékletét mutatja. A motor néhány része viszont sokkal forróbb. Versenykörülmények között  egyes alkatrészeknél az olaj hőmérséklete akár a 180-200 fokot is elérheti. Az első négy részben ( MOTOROLAJ 1-4.) leírtuk, hogy a vastagabb-sűrűbb (a sűrűséget nem fizikai értelemben használjuk a cikkben* a szerző), kevésbé folyós motorolajokat általában versenyzéshez alkalmazzák, de említettük, hogy ez a fokozott sűrűség sem feltétlenül szükségszerű dolog a versenysportban sem, főleg nem pályaversenyen. Emlékezzünk, hogy a motorolaj egyik legfontosabb funkciója, a motor belsejének hűtése!

 MEGÁLLAPÍTÁS:" A motorolaj egy olyan folyadék, amely csökkenti a súrlódást és a kopást a motor mozgó alkatrészei között, illetve hűtőközegként funkcionál."

 Miután egy 100 Celsius fok hőmérsékleten 10cSt viszkozitású olaj 150 fokon 3 cSt-re vékonyodik, az így hígfolyósabb olaj miatt javul az áramlás (később nyit a megkerülő szelep). Az adott fordulatszámhoz tartozó olajnyomás nyilván csökkenni fog, ami egészen addig nem probléma, amíg meg van az elegendő nyomás az olaj áramoltatásához. A hígabb olaj felgyorsult áramlása (magasabb fordulatszámokon) következtében viszont jelentősen erősödik az olaj hőelvezető szerepe. Ez egy kimondottan jó dolog. Versenyhelyzetben éppen erre van szükségünk, minél jobb hűtésre. A forróbb olaj vékonyabb és így javul az áramlás. Az erősebb áramlás jobban elszeparálja a egymástól az ilyenkor óriási terhelés alatt álló mozgó alkatrészeket a motorban. Ez együttesen így kedvezőbb. A nagy fordulatszámú motoroknak vékonyabb olajokra van szüksége. Nem feltétlenül kell sűrűbb olajat használnunk, ha versenyezni akarunk. Csak a gyakorlat igazolhatja be ennek igazságát. A legjobb módja a legoptimálisabb viszkozitású motorolaj megtalálásának, ha a tesztelés közben úgy vezetjük az autót, ahogy általában használjuk. Ilyenkor az a legoptimálisabb vastagságú olaj, amely az aranyszabály szerint 0,7 Bar olajnyomás növekedést biztosít 1000 fordulatonként. 1000=0,7 Bar, 2000=1,4 Bar, 3000=2,1 Bar, és így tovább... Valamely okból kifolyólag nagyon kevés ember fogadja el az előbbiekben leírtak igazát. Számukra csak a gyakorlat lehet valódi bizonyíték.

 Az eddig leírt szabályok a motorunk korától, esetleges lazább illesztésétől, vagy szorosságától függetlenül érvényesek. Csak azért mert esetleg erőforrásunk már nem mai gyerek, nem igényel vastagabb-kevésbé folyós-nagyobb viszkozitású motorolajat. Kortól függetlenül kizárólag akkor van szükség vastagabb olaj használatára ha túlságosan, kimondottan kopott autónk motorja. Továbbra is használjuk a +0,7 Bar/1000 fordulatonként szabályt. Érdemes minden szituációban különböző viszkozitású olajokkal próbát tenni, hogy lássuk mi történik, majd így kiválaszthatjuk az autónk erőforrásának szempontjából legkedvezőbb viszkozitású motorolajat. Továbbra is a szupersportautó, Ferrari 575 Maranello-t hozzuk fel példaként. Ennek az autónak a 12 hengeres motorjában most 0w-20 jelzésű olajat használunk. Kilométer órájában kicsivel több mint 10000 km-van. Egyszer biztosan elérjük majd azt a futásteljesítményt, amikor 0w-30-asra fogunk váltani. Ez egy ilyen sportautó esetében véleményem szerint 80-90000 km körül lesz. További ugyanennyi km. megtétele után előbb 0w-40-re, majd még később 0w-50-re fogunk váltani, talán. Azt az olajat fogjuk használni, ami az erőforrás élettartama alatt mindig éppen biztosítja a minimum 5,2 Bar (gyári minimum) olajnyomást 6000 percenkénti főtengelyfordulaton. Ez dönti el, hogy milyen vastag olajat fogunk használni. Néhány ember kipróbálta már ezt, és esetenként alacsony olajnyomásról számoltak be alapjárati fordulatszámon. Ez így van jól. Az alkatrészeken nincs nagy terhelés alapjáraton, a leggyengébb olajáramlás is kezeli a helyzetet. A lóerők a magas fordulatszám tartományokban termelődnek. Ez az a helyzet, amikor fokozott olajáramlásra van szükség. A Ferrari Maranello esetében a már említett gyári minimum 5,2 Bar/6000 frsz. adatot tudjuk támpontként használni a megfelelő viszkozitás kiválasztásához, de természetesen minden motor esetében van egy ilyen támpontot jelentő gyári adat. Amennyiben a Ferrari 575 Maranello használata esetén minden előforduló körülmény ( hőmérsékleti ) esetén elérjük ezt az 5,2 Bar olajnyomást 6000 fordulaton, akkor elmondhatjuk, hogy maximalizáltunk motorunk kenésének hatásfokát.

 Versenyzéssel kezdtük, hát folytassuk ott! Soha ne menjünk 7500km-nél többet ugyanazzal az olajjal, ha versenyzésre is használjuk autónkat! Ebben az esetben érdemes akár 2000-3000 kilométerenként cserélni az erőforrásunk életképességét biztosító folyadékot. Amennyiben városban használjuk autónkat, akkor annak  megfelelően cseréljünk olajat. Használjunk verseny motorolajat a pályán és "városi" olajat a hétköznapokon. Legjobb bizonyítékát ennek éppen a Ferrari adja, hiszen a 12 hengeres motorhoz azt írja: használjunk 0w-40-et a közúton és 10w-60-as "verseny" olajat a pályán, ami bizony a legforróbb éghajlaton fekvő versenypályákon is elég. Így ha valaki ugyanolyan vidéki-városi körülmények között használja autóját mint "mi", használjon 0w-40 olajat, vagy még ennél is hígabb (vékonyabb) kenőanyagot."Mi" 0w-20-as olajat használunk, hiszen az általunk elért, az olaj szempontjából kritikus (hőmérséklet) szituációkban is elérjük az 5,2 Bar olajnyomást 6000-res percenkénti főtengelyfordulaton, ezzel a 40-esnél vékonyabb 20-as olajjal is.

 Formula 1.

 A Forma 1-es autók motorjai 15000-res vagy még ennél is magasabb fordulatszámot érnek el. Ezekben az autókban egyfokozatú 5 vagy 10-es jelzésű motorolajat használnak(!!!) .

 Most beszéljünk arról, hogy milyen közúti szituációt tartanak az emberek a versenyzésben felmerülő állapotokhoz hasonlónak. Ez nem más mint a forró nyári közlekedési dugóba kerülés. Tévhit! Az autónknak képesnek kell lennie kezelni ezt a helyzetet. Amennyiben ilyen esetekben problémáink vannak , akkor valószínűleg a hűtési rendszerünkben van valahol hiba, azaz hűtési hatásfok csökkenés. Teljesen mindegy hogy az északi télben, vagy a déli napfényes helyeken használjuk autónkat, a motorolaj hőmérséklete bemelegedett motor esetében 100 Celsius fok környékén van. Szinte mindenki úgy véli, hogy 40 fokos külső hőmérséklet esetén kevésbé folyós (forrón) olajat kell használni a motorban. Ez nem igaz. Alacsony fordulatszámon, kis teljesítményleadás mellett nem termel túl sok hőt a motor. Viszonylag lassú a hőtermelése, így könnyen át tudja azt adni a hűtőrendszernek. A probléma akkor kezdődik, amikor a hűtési rendszerünk nem képes elegendő hő leadására. Ilyenkor a motorolaj és a hűtővíz hőmérséklete egyaránt lassan emelkedik. A kettő együtt emelkedik. Az emelkedés nem nagy ügy motorunk kenőanyagának számára. Először 105, majd 110 C fokos lesz . A probléma ott kezdődik, hogy a hűtőrendszer nagyjából 110 Celsius fokos vízhőmérsékletet képes kezelni. Amikor a víz eléri ezt a hőfokot az autóval meg kell állni, hacsak az nem áll meg hamarabb (rosszabbik eset) magától. Az olaj miatt ilyen problémák nem lehetnek, csak a víz képes olyan hőmérsékletet elérni, amit nem képes a hűtési rendszer "kezelni". 

 Az előbbiekből látható, hogy a közlekedési dugóban a motor esetleges túlmelegedett állapotát a hűtési rendszer tökéletlensége okozhatja. A túlmelegedés nem vezethető vissza a motorolajra ( Természetesen csak ha megfelelő a motorolaj szintje a nívópálcán! ) Ne váltsunk vastagabb motorolajra azért, mert esetleg gyakran kerülünk közlekedési dugóba!

  6. rész

 Egy kis kavarodás az olajok között.

 Emlékezzünk, hogy minden motorolaj túl sűrű autónk motorjának hidegindításakor. Nincs olyan olaj ami 40C fokos hőmérséklet alatt elég hígfolyós lenne. A legfolyósabb motorolaj is túl vastag hidegindítási hőmérsékleten. Szinte teljes bizonyossággal kimondható, hogy a legtöbb gépkocsi erőforrás tökéletesen működik többfokozatú 30-as melegoldali jelzésű motorolajjal. Néhánynak kedvezőbb a 20-as, míg egyes konstrukciók 40-est igényelnek. A teljes bizonyosságot csak egy közelebbi vizsgálat adhat. Megjegyezzük, nem gondoljuk, hogy a mi Ferrari Maranello-nknak ilyen visszafogottabb használati körülmények között szüksége van 20-as motorolajra. Igazság szerint használhatnánk 10-es melegoldali indexű olajat is akár. Egy 0w-10 jelzésű motorolaj lehetne az igazi, de egyenlőre ilyen nem elérhető. A Red Line például gyárt 2w, 5w és 10w (ez utóbbi melegen olyan, mint a 0w-10) jelzésű motorolajat, de csak verseny célokra. Egy Formula-1-es csapat éppen ilyet használt az előző szezonban.

Ayrton Senna versenyzése idején is hasonló volt a helyzet.

Amennyiben két olajcsere között olaj utántöltésére van szükség, erre az esetre is vannak követendő szabályok. Példakánt tegyük fel, hogy autónk motorjában szintetikus 0w-30 Mobil-1 olaj van. Lehetőség szerint ugyanezt a márkájú és típusú olajat használjuk utántöltésre. Amennyiben Mobil-1-et töltünk után, de más viszkozitási index-szel, akkor törekedjük a lehető legkisebb eltérésre. Nem jó ötlet, mondjuk 0w-30-as Mobil-1-hez, nagyobb mennyiségben például Mobil-1 15w-50-et keverni. Amennyiben nem elérhető Mobil-1, akkor használjunk ásványi alapú Mobil olajat. A legutolsó választás legyen, hogy egy adott márkájú szintetikus olajhoz, egy másik cég szintetikus termékét öntsük. Nem valószínű, hogy káros reakcióba lépnek egymással, de nem kívánatos mértékben gyengíthetik a bennük található adalékok hatását. Tehát ne keverjünk különböző márkájú szintetikus olajokat.

 Amennyiben elkerülhetetlen a "kotyvasztás", akkor hozzuk előbbre a következő olajcsere időpontját. Mint már említettük, forrásunk a Ferrari 575 Maranello motorjában 0w-20 indexű motorolajat használ. Egy másik szupersportautóban, egy Lamborghini Murcielago szintén 12 hengeres, de 6,2 literes és 572 lóerős V motorjából leengedésre került a gyári 5w-40-es AGIP olaj és 0w-30-as Mobil-1-el lett feltöltve. A rengeteg alkatrészből álló és éppen ezért nem kevés mechanikai zajt kibocsájtó hatalmas motor sokkal csendesebb lett ezután. Például a szelepemelők keltette zaj teljesen megszűnt. Pillanatnyilag 5w-20-as olaj van az autóban, mivel a használt olaj elemzések azt mutatják, hogy a versenypályán nem használt autó esetében jól teljesít ez az olaj. Megjegyezzük, hogy az Enzo Ferrari gyárilag 10w-60-as olajat "kér", de ebben az autóban 0w-30-ra váltott forrásunk. Végsősoron, eltekintve az exkluzív sportautók példájától, a lényeg a következő: Célszerű vizsgálatok alapján meggyőződni róla, hogy működési hőmérsékleten (100C)  melyik besorolású olaj (melegoldali jelzés) a legmegfelelőbb gépkocsink motorjának. A legtöbb esetben viszont vizsgálatok nélkül is alkalmazhatjuk azt a szabályt, hogy azt az olajat válasszuk, ami a legkevésbé méz-szerű (kevésbé folyós) hidegindításkor, illetve a tökéletes vékonyságúra hígul bemelegedve. Mindig ellenőrizzük az utántöltésre használt olaj jelölését, hiszen nagy eltérések lehetnek (keverés).

  7. rész

 Mi az a SAE és API?

 Sokan vélik, hogy a "W" a 10w-30-ban a télre utal. Mi is a hivatalos megfogalmazás? A következő (SAEJ300 p.2): "Két osztály alapján lehet meghatározni a viszkozitási besorolást. Az egyik amikor tartalmaz a jelölés W betűt, a másik, amikor nem. Az egy viszkozitási indexű, de W betűt tartalmazó jelölés az olaj indítási és pumpálási viszkozitásának legalacsonyabb hőmérséklete, illetve a 100C fokon mérhető kinetikus viszkozitása alapján van meghatározva. Az egyfokozatú olajok W betű nélküli jelölése az olaj 100C fokon mérhető minimális és maximális kinetikus viszkozitása, és a 150C fokon mérhető minimális nyírási viszkozitása által van meghatározva.  A nyírási mérték függ a tesztelési eljárástól is. A többfokozatú motorolajok a két előző kritérium alapján vannak besorolva. ..." Ebből látható, hogy a W betű csak része az egyik típusú tesztelésnek.

Milyen értékek között kell mozognia a különböző besorolású olajok viszkozitásának? A hivatalos definíció a következő:

                                                                  SAE J300

Viszkozitási jelzés

 viszkozitás 100C fokon

viszkozitási jelzés

 viszkozitás 150C fokon

            20

             5,6-9,2

           20

                 2,6

            30

            9,3-12,4

           30

                 2,9

            40

           12,5-16,2

           40

             2,9-3,7

            50

           16,3-21,8

           50

                 3,7

            60

           21,9-26,1

           60

                 3,7

 

 

 

 

 

  Figyeljük meg, hogy a 20-as és 60-as besorolású olaj viszkozitási értéke között mindössze 1 egész  eltérés van 150C fok esetén! Ugyanezen két olaj között már 120 egység az eltérés a kisebb hőmérsékleten,  40C fokon. A 20-as olaj 40C fokon 40-es értékkel rendelkezik, mig a 60-as 160-nal. Hideginditási hőmérsékleten a különbség még nagyobb, valószínűleg 250-300 között van

 Az Amerikai Petróleum Intézet (API), és az Autóipari Mérnökök Társulása (SAE) évek óta meghatározzák a motorolajok teljesítményét. Látthattuk már az SA, SB, SC, SD, SE, SF, SG, SH, SJ, SL, illetve a most következő SM szintet. Az SI és az SK kimaradt, hiszen azt máshol használjuk. Több, mint három tucat teszten kell átmennie egy adott olajnak, hogy teljesítse a magasabb szintet.  Ezek a tesztek az American Society for Testing and Materials, azaz az ASTM által vannak megállapítva. Néhány teszt már a nulla tolerancia tűrésig fejlődött az évek során. Például már azonnali bukást jelent akár egyetlen dugattyúgyűrű leragadása (olajcsere perióduson belül) a fészkében a tesztek folyamán. Most egy SL besorolású olajat fogunk összehasonlítani néhány teszt kategóriában, egy lépéssel korábbi SJ olajjal. Az egyszerűség kedvéért mellőzzük a mértékegységeket. A kisebb szám a kedvezőbb.

   SJ  kat. olaj

 SL kat. olaj

 

           30

        20

 maximális vezértengely és szelep bütyök kopás

            9

        7,8

 lerakódások kialakulása

               5

        8,9

 felület fényesség ( a magasabb jobb)

           60

        45

 magas hőmérsékleti üledék

           17

        10

 magas hőmérsékleti párolgás

 A többi tesztkategória olyan vizsgálatokat tartalmaz, mint: korrózióval szembeni ellenállás, habzási ellenállás, olajfogyasztással szembeni ellenállás, homogenitás, áramlás csökkentés a különböző feloldódó összetevő által, zselésedési index, stb... Amint látható, az előző SJ szinthez képest nagymértékű javulás az SL szint. Ezek után valószínűleg alig várja mindenki, hogy a legújabb SM szintet teljesítő olajokat tölthesse motorjába. 

Forrás: Mazda


2008. augusztus 09. 13:51 
 
Név:  Vendég
Hozzászólás:
Nincs jogosultság a hozzászóláshoz.
A név mező kitöltése kötelező

#ID9632

 Név:
 
Dátum: 2024. március 10. 23:38 
» Válasz erre
#ID9452

 Név:
 
Dátum: 2024. február 13. 03:24 
» Válasz erre
  • Ignis Klub
  • Swift Klub
  • Sx4 Klub
  • Splash Klub
  • Vitara Klub
  • WagonR+ Klub